Sziasztok!
Ugyan nem kicsit megkésve, de én is megérkeztem áprilisi TBR listám húzottjával. Gabriella kalauzolt el a Maradj velem világába.
Fülszöveg
David Pennington a saját szabályai szerint él: sikeres író és öntörvényű alak, aki mindenkit távol tart magától, a bátyját, Christ kivéve. David élete azonban teljesen felborul, amikor Chris, a sikeres manhattani ügyvéd öngyilkosságot követ el a saját lakásában. Látszólag semmi sem indokolja a szörnyű tragédiát, hiszen a testvére mindig rendezett életet élt, sikeres volt a munkában és a magánéletben egyaránt.
David úgy dönt, megírja családjuk történetét, és megpróbál válaszokat találni Chris tettére. A nyugodt visszaemlékezést azonban bátyja volt menyasszonya, Amy megjelenése szakítja félbe. Ahogy David egyre mélyebbre merül a múlt sötét bugyraiban, és szembenéz a családjában történt szörnyűségekkel, Amy és ő egyre közelebb kerülnek egymáshoz…
Túl lehet-e lépni a múlt sebein és fájdalmain egy új élet reményében? Fel lehet-e dolgozni egy szeretett testvér halálát? Lehet-e jövője egy olyan kapcsolatnak, mely egy ilyen tragédia árnyékában születik?
Vajon David képes lesz lezárni a múltat, vagy örökre a szörnyűségek rabjává válik?
Genevieve értékelése
Túl akartam élni az életet, de ha másnap véget ért volna, azt sem sajnáltam volna.
Sokáig gondolkodtam hogyan kezdjek neki a Maradj velem értékelésének. Félre ne értsetek nem azért mert nem tetszett, hanem mert eltér azoktól a történetektől melyeket korábban olvastam. Szerintem ez az a könyv amelyre nem lehet azt mondani hogy jó volt vagy rossz, hanem az amely megzavarja lelki világodat és elgondolkodtat, amely során átgondolod életed minden egyes szakaszát. Na és persze rengeteg kérdést vetett fel.
Sajnos a családon belüli erőszak szerintem egyáltalán nem ritka ebben a világban amelyben élünk. De azok a szörnyűségek amelyek a Pennington testvérekkel történtek rohadtul kiakasztottak. Amint az látszik is minden egyes tettnek amelyet egy kisgyermek szülei tesznek kihat felnőttkorukra is, mintegy a múltjához láncolva elszenvedőjét. Ebből adódóan sem Chrisnek sem pedig Davidnek nem alakulhatott ki egészséges kapcsolata úgymond a külvilággal. Ilyen szörnyű csontvázzal az ember szekrényében mindig arra várva mikor szakad a nyakadba, avagy meddig bírod még. Szerintem senkinek sem szabadna így felnőnie de sajnos ritkán van választásunk.
David és Chris kapcsolata inkább egy apa,anya-fia kapcsolat mintsem testvéri. Az édesanyja által Chrisbe táplált dolgok pedig annyira mély gyökeret eresztettek hogy igazából még saját magát sem akarta alávetni továbbra gyötrelmeinek.
Gabriella nagyon figyelmesen fokról-fokra építette fel történetét. A tehetetlenség, szégyen és mérhetetlen düh szinte tapintható. De minden sötétségben gyúl egy aprócska fény mentőövet dobva a benne élőnek.
A múltba tekintéseknek köszönhetően megérthettük a jelenben történő dolgokat, bár még így is maradtak kérdéseink de reményeim szerint A beszélj hozzám-ban választ kapok azokra is.
XoXo
Genevieve
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése